Fordítóiroda

Mit tesz az a cég, amely először akar lefordíttatni egy szöveget?

-Megkéri az anyavállalatot, a jogelődőt vagy egy megbízható partnercéget, hogy ajánljon valakit. Ezért fontos az új ügyfelek szerzése mellett a régiek megtartása is - sosem lehet tudni, hogy ki teszi fel nekik a kérdést: ti kivel fordíttattok?

-Megnézi a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének honlapját. Itt nem csak a tagok névsorát találja meg, hanem hasznos információkat is arra vonatkozólag, hogy miért érdemes az egyesület tagjaival dolgoztatni, mire kell odafigyelni a megrendelés és az egyeztetés során, valamint egy általános ismertetést a fordítási munkafolyamatról.

-Felkeresi valamelyik gyűjtőoldalt. Van, ahol csak egy egyszerű listát talál egy adott szolgáltatást nyújtó cégekről, máshol lehetőség van a fordíttatni kívánt anyag paramétereinek megadása mellett árajánlat kérésére is.

A fordítóiroda kiválasztása után az anyagot általában e-mail-ben küldik el, de a honlapon is található űrlap az árajánlat kéréséhez. És ha az ügyfél elégedett a szolgáltatás minőségével mind a gyorsaság, mind az ár, mind a minőség tekintetében, akkor általában visszatér.

Megosztás

Mostanában érezhetően megcsappant a forgalom. Nemhogy új ügyfelek nem találnak ránk, de még a régiek sem küldenek megrendeléseket. Törtük a fejünket, osztottunk-szoroztunk, és úgy döntöttünk, hogy a beszerzők által használt egyik legnépszerűbb cégkereső portálon veszünk egy kiemelt hirdetési helyet. Így most a fordítóirodák listáján mi leszünk az elsők, egyelőre egy hónapig, aztán majd meglátjuk. Reméljük, működik...

Megosztás

Hamarosan negyedévet követő huszadika, azaz ÁFA...

Mivel mi négyen különböző helyekről, IP címekről és eltérő időben dolgozunk, szükségünk volt egy olyan felületre, ahol a fordítóiroda működéséhez szükséges információ mindenki számára elérhető és szerkeszthető. A központi szerver ilyen méretben felesleges, túl macerás és nem mellesleg meglehetősen drága. A megoldás: a távgép, azaz egy olyan virtuális számítógép, melynek minden adata elérhető egy másik számítógépről. A megfelelő loginnal és jelszóval csatlakozva a saját monitoron megjelenik a virtuális gép képernyője, melyen a billentyűzettel és az egérrel ugyanúgy lehet navigálni, mint bármelyik számítógépen. Innen intézzük a központi levelezést, a megrendelők, fordítók és projektek adminisztrációját,(melyhez kifejezetten fordítóirodák számára kifejlesztett menedzsment szoftvert használunk - egyelőre angolul és németül, de reményeink szerint még az idén megjelenhet a magyar változat), és itt tároljuk az elszámolásokat, fordítómemóriákat és egyéb hasznos céges dokumentumokat is. A program egyik modulja segítségével lehetőség van fájlok közvetlen le- és feltöltésére a távgép és a saját PC között, továbbá nagyméretű fájlok megosztására is. Egyszerre ugyan csak egy felhasználó lehet bejelentkezve, de az eltérő munkabeosztásunk miatt ez ritkán okoz problémát. [Reméljük, csak egyelőre ;) Zs]

Megosztás

Franella visszatért, mint az a blog aktivitásán is látszik.

Rettenetesen szégyenlem, hogy ennyire elhanyagoltam ezt a blogot, de... Kb. az ijfú Franello születésével egy időben halt meg apám, aztán válóper, aztán nekem is született egy újabb fiókám, aztán kiadót alapítottam, aztán...

Szóval az élet zajlik, és most úgy érzem, visszakaptam egy kezem. Sőt, nőtt még kettő.

Érkezett egy névre szólóan nekünk címzett e-mail, gépelési hibáktól tarkítva, melyben röviden bemutatkozott az aspiráns. Majd egy órával később a következő üzenet, ugyanonnan:

"Tisztelt Fordítóirodák! Ez egy kör e-mail. Elnézésüket kérem, mert fáradtság miatt
egy-két helyesírási hibát akaratom ellenére az Önök levelében megejtettem.
Megértésüket köszönöm. Tisztelettel: (név)"

A második levélben már több címzett volt, és még csak nem is rejtett másolatként...

A szakfordítói munka nagyfokú precizitást igényel. Aki ezen a területen szeretne dolgozni, az nem engedheti meg magának, hogy már a bemutatkozása ilyen rossz benyomást keltsen. Ha pedig eljutott a honlapunkra (márpedig eljutott, mert tudta az e-mail címet és az ügyvezető teljes nevét), akkor sokkal egyszerűbb lett volna, ha kitölti a jelentkezési űrlapot...

Megosztás

Magára valamit is adó fordító (és fordítóiroda) használ valamilyen fordítást segítő programot. (Nekem már volt szerencsém olyan fordítóhoz, aki többszázezer leütéses, egyszerre 8 fordító együttműködését igénylő munka és htm forrásfájlok esetén azt kérdezte, nem kaphatná-e inkább meg az anyagot Wordben, amibe beleírná a fordítást. Elköszöntem és letettem a telefont.) A legismertebb és legelterjedtebb az SDL Trados. Nem akarom én bántani a Trados-t, megvannak a maga szépségei és hibái egyaránt, de aki használt már memoQ-ot, az általában nem akar többé mással dolgozni.

De mi is a memoQ? Egy integrált fordítástámogató környezet, mely megkönnyíti mind a fordító, mind a fordíttató munkáját. Az előnyök hivatalos bemutatása itt megtalálható, én inkább a saját szemszögünkből beszélnék róla. Szóval, miért is jó használni a memoQ-ot?

-mert elég egyetlen akalmazást megnyitni, nincs szükség külön szövegszerkesztőre, beépülő menüsorra, az ablakok közötti váltásra;

-mert egyszerre több fordítómemória és terminológia használatára képes, így nem csak azt tudom ellenőrizni, hogy az adott megrendelő korábbi megbízásaiban volt-e már hasonló szöveg, hanem a teljes adatbázist átfésüli az adott nyelvpárban;

-mert a fordítók könnyen elsajátítják a használatát, és a 45 napos próbaverzió lejárta után kapott ingyenes változattal is tudnak dolgozni;

-mert a fejlesztők helyben vannak és rendkívül segítőkészek - az elmúlt két év alatt számos észrevételünket és javaslatunkat felhasználták;

-mert az ismétlődések kiszűrésével gyorsan és könnyen lehet időt és pénzt megtakarítani;

-mert pdf olvasására is képes;

-mert érződik rajta, hogy a készítés során a fordítók szempontja volt az elsődleges.

A program a Kilgray honlapjáról letölthető. Ugyanitt lehet jelentkezni a webinarokra is, ahol elsajátítható a használat minden csínja-bínja.

Nagy nyelvek esetén mi már kizárólag memoQ-kal dolgozunk, a fordítóink sem a forrásfájlt, hanem a kétnyelvű dokumentumot kapják meg. Az elkészült fordítást szintén kétnyelvű dokumentum formában küldik vissza, ebből exportálja aztán a projektmenedzser a kész munkát. Így épül a memória-adatbázis, nyelvpárokra és témakörökre bontva, melyekbe ráadásul még a korábbi, Trados-szal készült memóriák is beépíthetők. Áttekinthető, könnyen kezelhető, hatékony - nekünk bevált!

Megosztás

A fordítóirodák annak örülnek a legjobban, ha konyhakész Word (vagy egyéb Office) dokumentumban kapják meg az anyagot a megrendelőtől. Sajnos ez elég ritkán fordul elő. Gyakoribb az írott pdf vagy a pdf/jpg formátumba szkennelt papír (illetve extrém esetekben a szövegről szkenner vagy fényképezőgép által készített kép, Word dokumentumba beágyazva). Mivel a fordítást segítő szoftver ezeket nem tudja kezelni, szükség van egy kis varázslatra - ez a recognita. Egy okos kis optikai karakterfelismerő program használatával lehetőség van arra, hogy szerkeszthető szöveggé alakítsuk ezeket a fájlokat. Persze ez nem mindig egyszerű, főleg az összetett táblázatokkal, a szövegbe beágyazott képekkel, a folyamatábrákkal és egyéb objektumokkal gyűlik meg Kisöcsi baja - mert nálunk övé a recognitázás nemes feladata. Ezután tudjuk a karakterszámláló programmal megállapítani a fordítandó szöveg pontos terjedelmét, ami alapján az árajánlatot adjuk. Ha pedig a megrendelő mindenre rábólintott, a recognitázott szöveget olvassuk be a fordítást segítő szoftverrel. De erről majd egy másik postban.

Megosztás

Régóta nem hallattunk magunkról. Pedig a fordítóiroda él és virul, szívet-zsebet melengető növekedési ütemet produkálva. Akkor mégis mi történt?

Én (franella) elmentem babázni, nemrég tértem vissza, részmunkaidőben (értsd: amikor alszik a gyerek). A Főnökasszony (21 hónap) családja is bővült, így az amúgy is tökélyre fejlesztett időmenedzsmentjébe most egy "kétgyerekes anya" változó is beépült (nem beszélve az egyéb magánéleti dolgokról). Helyettesem, M. szintén ifjú apa, kettőnk részmunkaideje ritán fedi egymást (ami jó, mert a távgépre egyszerre úgyis csak egy ember tud belépni, de erről majd részletesebben). Továbbá csatlakozott hozzánk Kisöcsi, szerkesztő minőségben (ami szintén jó, mert a recognitázás időigényes és hajtépő feladatának terhe most már az ő vállain nyugszik - egyelőre bírja).

Így vagyunk mi négyen a Csapat, szétszórva az ország különböző pontjain (na jó, ez így túlzás, csak én vagyok szétszórva, a többiek közelebb laknak egymáshoz - de csak fizikailag, időben a budapesti közlekedési viszonyok következtében ez nem mindig érvényesül). A munkamegosztás kezd körvonalazódni, szépen alakulunk. Reméljük, a blog is újra életre kel!

Nos, nálam költözés miatt ismét aktuális a kérdés, íme a hivatalos ügyleírás:

http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/vallalkmuk/engedelyvallalk/szakford20080118.html/ugyleirasjogi

Az előző menet bő 6 évvel ezelőtt alig 3 hónapot vett igénybe, kíváncsi leszek, ezúttal hány szál hajam fog kihullani, míg az illetékes elvtársak elismerik egymás papírjait :)

Folyt. köv.