A MemoQfest -ről/-re menet/jövet rengeteg kérdés forgott a fejemben. Mostanában egyébként is sokszor elvi síkra terelődnek a gondolataim, nagyon sok hasznos kérdést vet fel az MFE-munka.

Többen is feltették a kérdést, hogy miben más, miben jobb/rosszabb a "kis" fordítóiroda a "nagynál". Nos, az igazat megvallva nem tudom. Valószínűleg nem azért kicsi egy fordítóiroda, mert a hipotetikus forgalomküszöbhöz közelítve pánikszerűen kezdi visszautasítani a megrendelőket, csak hogy a "kis" kategóriában maradhasson. Sokkal inkább egy piacilag szűkebb térben mozgó, kezdő vállalkozásról lehet szó. Aki sok év után sem növi ki magát, az valószínűleg közelebb áll a fordítókhoz, mint a szolgáltatókhoz - ami szintén nem gond, mert így oszlik meg a fókaállomány a kicsi és nagynövésű, jobb- és balkezes eszkimók között.

A gondolataimat rendezve rájöttem, hogy nálunk a "nem tehetem meg, mert nem vagyok akkora" felkiáltás egy csomó olyan plusz energiabefektetést igénylő helyzetet teremt, amivel egy nagy szolgáltató nem találkozik. Az egyik az, hogy egy jó nyelvi adottságokkal rendelkező, kezdő fordító betanítását valószínűleg sokkal megtérülőbb magamra vállalni, mint egy tapasztalt rókát - általában magasabb díjért - alkalmazni.

A megrendelőkre ugyanez vonatkozik. Az MFE elnökségen belül beszéltem az egyesület kommunikációs feladatáról, ami a megrendelőkre is vonatkozik. Szeretnék nyitni feléjük, szerintem például az MFE által kidolgozott ajánlások közismertté tétele rendkívül megkönnyítené a dolgunkat.

Maga a fordítói szakma meglehetősen jó hírnévnek örvend, azonban a piac, és maga a társadalom sem tud sokszor mit kezdeni a fordítóirodák jelenlétével. Valahol a  bizományos, a házasság-, az ingatlanközvetítő által bezárt háromszögben helyeznek el ők is minket. Sokszor nem is értik, hogy a lefölözésen kívül még milyen feladatot láthatunk el.

Természetesen mindez a gyakorlatlan, szinte fordításszűz megrendelőkről mondható el. Az egyik igazán nagy iroda MFE-képviselőjével az elnökségen belül, és a mai konferencián is sikerült ebben a témában ütköztetni a nézeteinket. Ő a klasszikus Smith-i szemmel nézi a világot, és azt állítja, hogy nincs szükség a megrendelő igényeinek befolyásolására. Azaz, ne akarjuk megmondani, hogy mit akarhat a megrendelő.

Ugyanakkor azonban a konferencia résztvevői hirtelen egyszerre kezdtek el bólogatni a felvetésemre - tehát igény a szolgáltatói oldalon mindenképpen lenne.

Visszatérve a gondolatmenet elejéhez: valószínűleg a fordítókhoz hasonlóan a megrendelők terén is gyakrabban fordul elő, hogy a kis irodák vezetik be a szakmai világba az elsőbálozó ügyfeleket. Ez már csak azért is így lehet, mert a panelbeszélgetésen résztvevő három másik, nagy iroda bizony kemény konkurenciaharcról is beszámolt, ami a mi esetünkben - köszönhető a szűz kéznek - ritkán tapasztalható.

When going to/coming from memoQfest I had several questions in my mind. Nowadays I often find myself puzzling on more theoretical issues - working for the Association of Hungarian Translation Companies brings up many important questions.

Several people asked why a "small" translation agency is better/worse or simply different than a "big" one. Honestly, I have no idea. A small translation agency is probably not remaining small just because it starts refusing customers in panic when reaching a hypothetic turnover. It is more likely that we are talking about a newcomer working for a smaller market segment. If a successful agency does not grow after many years then probably it stands closer to translators than to service providers - which is not a problem either, this is how everyone can find a suitable partner according to their taste.

While organizing my thougths I realized that because of the "I cannot do it 'cause I'm not that big" mentality we face several conditions requiring an extra effort that big service providers do not. One of them is the fact that for us, training a young and new translator (with good language skills) is probably more cost-efficient than giving the assignment for an older and more experienced translator, usually for a higher price.

The same applies for customers. At one of the presidency board meeting I talked about the communication tasks of the association, also towards customers. I would like to open up towards them, I think that publishing the recommendations of the association would really make our job easier.

The profession of translators has a good reputation but neither the market nor the society can really place translation agencies - they think of us like they think of consignees, marriage brokers and real estate agencies. Very often they do not understand what else we can do besides adding an extra margin to their costs.

Obviously this applies to customers without experience in the field of translations. I managed to confront my views with those of the representative of one of the really big agencies at the meeting and on today's conference as well. He lokks at the world through the classic glasses of Smith, saying that there is no need to influence the demands of the customer, i.e. we should not want to tell what the customer wants.

On the other hand everyone at the conference started to nod accordingly to my proposition, meaning that there is a need indeed from the side of the service providers.

Back to where I started: probably the smaller agencies are the ones who introduce newcomers to the market, customers as well as translators. I suppose I am right because the other three big agencies participating in the discussion talked about fierce competition which we very rarely face.