Megszületett a döntés: május 1-től átállunk a forrásnyelvi elszámolásra. Április folyamán értesítjük meglévő ügyfeleinket és az adatbázisban szereplő fordítókat is a változás lényegéről és az új tarifákról, továbbá áprilisi hírlevelünkbe és a honlapra is felkerül ez az információ.
Hogy miért döntöttünk így? Jelenleg a következőképp néz ki a munkafolyamat:
1. Az ajánlatkérő megkeres minket, jó esetben elküldi a fordítandó anyagot, rosszabb esetben csak egy becsült leütésszámot. Ennek alapján mi elkészítjük az ajánlatot, melyben kihangsúlyozzuk, hogy a végső elszámolás az elkészült szöveg alapján történik, mely általában a forrásdokumentum 110-125%-a, így a kalkulációt a megfelelő szórzóval kell értelmezni.
2. Az ajánlatkérő ezalapján meghozza a döntést, és ha eddig még ez nem történt meg, elküldi a fordítandó fájl(oka)t. Karakterszámlálás után kiküldjük az anyagot a fordító(k)nak a határidő megjelölésével.
3. A fordító(k) által leadott kész dokumentumo(ko)n újra végigfuttatjuk a számlálót, és ennek alapján küldjük majd a hó végi elszámolást mind a fordító, mind a megrendelő felé. (Abba most ne menjünk bele, hogy lektorálás és a lektor által eszközölt változtatások esetén mi történik.)
Átlagos számú és nagyságú fájloknál ez persze nem olyan nagy probléma, de nagyobb volumenű projekteknél, ahol még a Trados-alapú ismétlődéseket is figyelembe kell venni, (mint amilyen a decemberben indult német-angol IT projekt volt 8-10 emberrel, vagy a január óta heti rendszerességgel érkező gépészeti német-román és német-orosz) rengeteg időt vett el a háromszori újraszámlálás-kalkulálás. Ezeket a projekteket egyébként már eleve forrásnyelvi alapon számoltuk el, és azt mondhatjuk, bevált: a megrendelő is jobban tudja tervezni a költségeket, hiszen már a projekt elején látja, mennyibe fog az kerülni, és a fordítók is pontosan tudják, hogy az adott munkáért mennyi lesz a fizetségük.
Az árakat csak annyival emeljük, amennyivel az elkészült fordítás általában több a forrásanyagnál, így összességében ugyanakkora terjedelmű dokumentumért sem a megrendelő nem fizet majd többet, sem a fordító nem kap majd kevesebbet. Nem burkolt áremelésről van szó, hanem nagyobb átláthatóságról és a munkafolyamat egyszerűsítéséről. Ez pedig mindannyiunk közös érdeke.
Hogy miért döntöttünk így? Jelenleg a következőképp néz ki a munkafolyamat:
1. Az ajánlatkérő megkeres minket, jó esetben elküldi a fordítandó anyagot, rosszabb esetben csak egy becsült leütésszámot. Ennek alapján mi elkészítjük az ajánlatot, melyben kihangsúlyozzuk, hogy a végső elszámolás az elkészült szöveg alapján történik, mely általában a forrásdokumentum 110-125%-a, így a kalkulációt a megfelelő szórzóval kell értelmezni.
2. Az ajánlatkérő ezalapján meghozza a döntést, és ha eddig még ez nem történt meg, elküldi a fordítandó fájl(oka)t. Karakterszámlálás után kiküldjük az anyagot a fordító(k)nak a határidő megjelölésével.
3. A fordító(k) által leadott kész dokumentumo(ko)n újra végigfuttatjuk a számlálót, és ennek alapján küldjük majd a hó végi elszámolást mind a fordító, mind a megrendelő felé. (Abba most ne menjünk bele, hogy lektorálás és a lektor által eszközölt változtatások esetén mi történik.)
Átlagos számú és nagyságú fájloknál ez persze nem olyan nagy probléma, de nagyobb volumenű projekteknél, ahol még a Trados-alapú ismétlődéseket is figyelembe kell venni, (mint amilyen a decemberben indult német-angol IT projekt volt 8-10 emberrel, vagy a január óta heti rendszerességgel érkező gépészeti német-román és német-orosz) rengeteg időt vett el a háromszori újraszámlálás-kalkulálás. Ezeket a projekteket egyébként már eleve forrásnyelvi alapon számoltuk el, és azt mondhatjuk, bevált: a megrendelő is jobban tudja tervezni a költségeket, hiszen már a projekt elején látja, mennyibe fog az kerülni, és a fordítók is pontosan tudják, hogy az adott munkáért mennyi lesz a fizetségük.
Az árakat csak annyival emeljük, amennyivel az elkészült fordítás általában több a forrásanyagnál, így összességében ugyanakkora terjedelmű dokumentumért sem a megrendelő nem fizet majd többet, sem a fordító nem kap majd kevesebbet. Nem burkolt áremelésről van szó, hanem nagyobb átláthatóságról és a munkafolyamat egyszerűsítéséről. Ez pedig mindannyiunk közös érdeke.
