Szakmai berkekben felmerült a kérdés: mennyiben terheli anyagi felelősség a fordítót a rossz minőségű munkáért?
Nálunk benne van a fordítók alvállalkozói szerződésében, hogy szúrópróbaszerűen bármikor ellenőrizhetünk. Volt már, hogy lyukra futottunk, és akkor bizony (szintén szerződéses elem) volt, hogy az általunk kikötött max. 50%-os levonással éltünk. A fordítótól nem lektorált, de jó minőségű szöveget várunk. Szöveg függvénye, de persze apróbb hibák beleférnek. Az, hogy még a lektor után is maradt benne bomba, kínos. Nálunk is volt ilyen. Az anyagi felelősséget persze mindenki viseli. Az újrafordításra általában nincs idő, vagy nem akarunk olyat megbízni vele, aki egyébként is felsült. Úgyhogy a költséget állja a levonással, aztán isten neki, fakabát. Dolgozzon, ahol tud. Röviden ez a mi gyakorlatunk.
A fordítási munkára vonatkozó szabványból (MSZ EN15038:2006) pedig a következő tanulság vonható le (by LJV, az MFE elnökségi tagja):
"A lektor nem az a személy, aki csökkentett díjazásért (a fordító díjazásának 20-50%-a) probléma esetén elviszi az egész balhét. A lektor javítását mindig vissza kell csatolni a fordítónak, aki igent vagy nemet mondhat rá. A fordító a lektorálás után nem tekinthető kívülálló személynek. Biztosítani kell, hogy lektorált fordítás esetén is megmaradjon a fordító felelőssége is."
Az igazán súlyos esetekre pedig ott a felelősség-biztosítás. Eddig nem kellett hozzányúlni. Ezután se kelljen.
Megosztás
