A fordítás olyan folyamat, amelynek során különböző szövegeket egyik nyelvről a másik nyelvre ültetünk át. Ezek a szövegek általában hasonlítanak egymáshoz. Ha Ön ügyfél, azért, mert a saját tevékenységi körével kapcsolatos szövegeket fordíttat. Ha Ön fordítási szakember: vagy azért, mert ugyanannak az ügyfélnek fordított már több szöveget, vagy azért, mert hasonló témakörben (pl. Európai Unió) fordít több ügyfélnek. A fordítási környezet lényege, hogy ezeket a hasonlóságokat kihasználjuk.
Amikor a fordítási környezet szövegszerkesztőjében fordítunk, mondatonként haladunk. Minden mondat lefordítása után beírhatjuk azt a fordítómemóriába.
A fordítómemóriában mondatpárokat tárolunk. Ha a szövegszerkesztőben olyan mondatot találunk, amelyhez hasonlót már fordítottunk, azaz amilyet eltároltunk a fordítómemóriában, az automatikusan megjelenik, a program pedig színekkel jelöli a különbséget a fordítandó mondat és a fordítómemóriából megjelenő mondat között.
Fordítómemóriát viszont nemcsak fordítás közben hozhatunk létre. A szövegpárhuzamosító modul segítségével beolvashatunk egy dokumentumot és annak fordítását, és a program statisztikai eszközökkel megpróbálja megállapítani, melyik mondat minek a fordítása. Ez viszonylag jó pontossággal automatikusan meghatározható, de a modul felhasználói felületén lehetőségünk nyílik az automatikus párhuzamosítás hibáinak kijavítására. Az így meghatározott mondatpárok szintén bekerülnek a fordítómemóriába, így ezeket is felhasználhatjuk. Tehát a lokalizációs környezet bevezetése előtt elkészített fordítások is újrafelhasználhatók.
A fordítómemóriában fontos, hogy milyen hosszú egy mondat (avagy szegmens). Akkor, ha bizonyos kifejezések fordításából akarunk „szótárat” építeni, a terminológiakezelőt használjuk. A tárolt terminusok forrásnyelvi kifejezések célnyelvi megfelelővel. A szövegszerkesztőben automatikusan megjelenik, ha valamit megadott módon kell fordítani.
A fordítástámogatás alapmoduljai mellett fontos a statisztika, amellyel becsülhető a munkaráfordítás. A fordítási környezet lényege a termelékenység, az, hogy egységnyi fordítást kevesebb idő alatt tudjunk elvégezni, mint lokalizációs környezet nélkül. A statisztikai modul elemzi, hogy mennyi megtakarítást fog hozni a fordítómemória alkalmazása az adott dokumentumok fordítása esetén.
A fordítástámogató rendszerek termelékenységnövelő hatása jelentősen függ a szöveg típusától. A megtakarítás erősen ismétlődő szövegek (például felhasználói útmutatók, műszaki leírások stb.) esetében akár 70-80% is lehet, közepesen ismétlődő szövegek, üzleti tervek, jelentések esetében ez átlagosan 20-30%, de az is előfordulhat például levelek esetében, hogy a fordítástámogató rendszer semmilyen megtakarítást nem jelent.
Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a fordítók megbízóik felé az ún. hasonlósági mutatók figyelembevételével számláznak. A fordítómemóriában automatikusan tárolódik minden eddig lefordított mondat és annak célnyelvi megfelelője. A program képes meghatározni, hogy a fordítandó szövegben vannak-e a már lefordított mondatokhoz hasonló mondatok, és ha igen, mennyire hasonlítanak. Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy olyan esetekben, amikor a fordítómemóriában már szerepel a lefordított mondat, a fordító az adott mondatra jutó díjnak csak kis töredékét, általában 20-30%-át számlázza ki megrendelője felé. Minél kisebb a hasonlóság, a díjnak annál nagyobb részét számlázzák ki a fordítók.
A MemoQ integrált fordítástámogató környezet, tehát a fordításnál más alkalmazás (pl. szövegszerkesztő) használatára nincs szükség. A MemoQ fordítási környezet legfőbb elemei a fordítómemória (translation memory), a szövegpárhuzamosító (aligner), a terminológiakezelő (term base), és természetesen a szövegszerkesztő.
A MemoQ statisztikai szövegelemző modulja már a fordítás előtt képes megmondani, mennyi lesz az adott szöveg esetében a költségcsökkentés, így a MemoQ megtérülése pontosan nyomon követhető.
A MemoQ statisztikai szövegelemző modulja rendelkezik egy igen fontos újítással: a homogenitásvizsgálattal, amely nem csupán meglévő fordítómemóriához képes hasonlítani egy szöveget, hanem a szövegen belüli belső hasonlóságokat is felderíti. Ezáltal pontosabb képet lehet kapni, hogy mennyi tényleges munkaráfordítást igényel a szöveg lefordítása, és az ebből eredő előnyöket a fordító és megbízója megoszthatja.
